Pincészetünket a magyar borászat megmentője, a híres szőlész, Teleki Zsigmond alapította 1881-ben, az ő öröksége ma is meghatározó birtokunk távlati céljaiban és mindennapi életében egyaránt.
Villány leghosszabb pincerendszere húzódik a modern borászati üzem alatt, amelyben évente 2 millió bort palackozunk. A borvidék legnagyobb pincészeteként vannak területeink minden kiemelkedő minőséget adó dűlőben, terem gyümölcsünk a legendás Kopár-dűlőben, az Ördögárok-, a Csillagvölgy- vagy a Jammertal-dűlőben is. Pincészetünk jelenleg 370 hektár termőterülettel rendelkezik, amely 2020-ra közel 500 hektárra bővül.
A Teleki-hagyományok és a borvidék tradíciói mellett fontos számunkra az innováció, így a múlt értékei és az emberi tudás mellett a modern berendezéseket is a minőség szolgálatába állítjuk a műholdas szőlőfigyelő-rendszertől a számítógép-vezérelte telepítésig.
Villány kivételes adottságai páratlan vörösborokat eredményeznek, a mediterrán klímának köszönhetően itt biztonsággal beérnek a bordeaux-i fajták – a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot –, de jól érzi magát a kékfrankos is. Kisebb mennyiségben szüreteljük, de szeretjük a syrah-t vagy az itthon kevéssé ismert petit verdot-t is. Villány hagyományos fajtája, a portugieser vörösborként és rozéként is készül, a pinot noir pedig hűvös eleganciájával nemcsak vörösboraink szépségét emeli, hanem palackos erjesztésű pezsgőnk alapanyagát is adja. Fehérborunk az ország legnépszerűbb fajtájából, olaszrizlingből, illetve hárslevelűből készül, melyhez immár csatlakozott a népszerű Irsai Olivér is.

Teleki Zsigmond

``Jó bort nem lehet elhivatottság nélkül készíteni``

Pincészetünk történetének mérföldkövei

Voltunk, vagyunk, leszünk

Location

A szőlőművelés kezdete

Ebben az időszakban kelták lakták térségünket, akik görög hatásra már ekkor foglalkoztak szőlőműveléssel.

I. e. 4. század

Location

A villányi dűlők értéke

A Római birodalom meghódította Pannóniát, s írásos emlékek bizonyítják, hogy a rómaiak már ekkor felismerték a villányi dűlők értékeit.

I. e. 1. század

Location

Szőlők a végvárakon

896-ban megtörtént a honfoglalás, megérkeztünk! A rómaiak örökségét már magyar őseink is értőn gondozták a vészterhes időkben is. A tatárjárás után főleg a biztonságot nyújtó várak környékén termesztettek szőlőt, ahogy az IV. Béla király szársomlyói alapítólevelében is olvasható.

1249

Location

A portugieser megjelenése

A Savoyai, Albrecht, Batthyány, illetve később Montenuovo földesúri családok birtokain kibontakozó szakszerű és korszerű mezőgazdaság a borkészítést mesterfokra emelte ezen a területen. Ennek köszönhetően Villány az 1870-es évekre nemzetközileg is híres borvidékké vált. Az itt érlelt borokat Európán túl Észak- és Dél-Amerikában is sokan fogyasztották.

17–19. sz.

Location

Teleki Zsigmond megmenti Villányt

Pécsett egy fűszerkereskedő gyermekeként megszületett Teleki Zsigmond. Budapesti és bécsi tanulmányai után Bécsben könyvelőnek állt, majd a borkereskedő lett. Bejárta Európát és a szerzett tapasztalatokkal megmentette Villányt.

1854

Location

Megalapítják a Chateau Teleki borászatot

A filoxéravész 1872-ben érte el Villányt és ahogy Európa számtalan borvidékén, úgy itthon is hatalmas pusztítást okozott a gyökértetű-járvány. 1881-ben azonban Teleki Zsigmond Villányban szőlőtelepet alapított, ahol amerikai és európai szőlőfajok keresztezésével szelektált ellenálló fajtákat. Hibridjeit tovább nemesítették és az egész világon elterjedtek. Az általa alapított villányi Chateau Teleki császári és királyi udvari beszállító lett.

1881

Location

Villányban szobrot állítottak Teleki Zsigmond tisztelői

1910-ben Teleki Zsigmond fiai, Andor és Sándor exportirodát nyitottak Bécsben, és több kísérleti telepet hoztak létre: a 20-as években már működött Teleki-féle szőlőtelep Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, sőt Algériában is.
1930-ban a barcelonai nemzetközi szőlőkongresszuson ünnepélyesen elismerték, hogy Teleki Zsigmond alanyfajtái segítségével újulhattak meg az európai szőlőültetvények. Ugyanekkor Villányban szobrot állítottak tisztelői.

1930

Location

A borászatot államosították

A szovjet uralom idején a borászatot államosították, a patinás birtok „szocialista borgazdasággá vált”, a minőség helyett a mennyiség vált fontossá. Az ekkor kiépített túlméterezett üzem széttagolt volt: az országút egyik felén a szőlőfeldolgozó, másik oldalán a borászati üzem helyezkedett el, a hegy túloldalán a palackozó és a raktár működött. A hegy két oldalán települt üzemi épületeket a hegy alatt húzódó hatalmas, régi pincerendszer kötötte össze.

1945

Location

Bakonyi Antal, volt főborász és termelési igazgató

A borászat a jelenlegi tulajdonos érdekeltségi körébe került, és Bakonyi Antal főborász-termelési igazgató, aki 1967-2015-ig a pincészetnél illetve annak jogelődjeinél dolgozott, szakmai elképzelése és iránymutatása alapján jelentős fejlesztés vette kezdetét 2000-ben mint a szőlőtermesztésben mint a borászatban.

1998

Location

A borászat a Csányi Pincészet nevet kapta

A pincészet életében új fejezet kezdődött. A borászat a tulajdonos után a Csányi Pincészet nevet kapta, s a vezetőség a Teleki Tradíció őrzését elsődleges célként jelölte ki. Megszüntették a régi üzemi együttes területi széttagoltságát és az országút és a Villányi hegység keleti nyúlványa közé ékelődő területen létrejött az új, csúcstechnológiára épülő pincészet.

2002

Location

A jövő útján

A jelenlegi vezérigazgató, Romsics László került a birtok élére azzal a céllal, hogy a Csányi Pincészetet egy 21. századi, dinamikus borászattá fejlessze, amely nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik legmeghatározóbb borászata.

2016